Közérdekű információk

2020 december 18-án megjelent a Magyar Közlöny 282-es száma, melyben a 73-77-es paragrafus a Felsőoktatási törvény módosításához kapcsolva módosítja a Felnőttképzési törvény bizonyos részeit is. (A változás 2021. január 1-től lép életbe).

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium felnőttképzési rendszerrel kapcsolatos online tájékoztató konferenciáján ismertették az új felnőttképzési rendszer legfontosabb változásait, az azok mögött meghúzódó megfontolásokat és a gyakran felmerülő kérdésekre adott válaszokat, jogi értelmezéseket.

A konferencia alapján A FELNŐTTKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSA 2020. címmel összeállított részletes tájékoztató anyag itt megtekinthető.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium felnőttképzési rendszerrel kapcsolatos anyagai itt érhetők el.

Szakmai megnevezések, titulusok. Célunk az volt, hogy segítse a szakembereket eligazodni, a helyes megnevezések használatakor, valamint, hogy érzékelhetővé tegyük, hogy mikor jogosult valaki egy cím használatára. Jól látszik, hogy sem a diplomás szakoktató, sem a mester, NINCS EGY SZINTEN TUDÁSBAN a kamarai 50 órás „gyakorlati oktató” képzést végzettel. NINCS MESTER KOZMETIKUS elnevezés, cím csak KOZMETIKUS MESTER van. Mester cím.... Mestervizsga: Minimum a szakmában 5 év tevőlegesen eltöltött idő után tehető le, azokban a szakmákban, ahol az MKIK elfogadta és jóváhagyta a mestervizsga követelményeket. Célja: hogy a szakemberek számára biztosítsa, a szakmai fejlődés és karrier alakításának lehetőségét, valamint, hogy a szakmai tudás átadásában, a tanuló képzésben aktívan részt tudjanak venni. A szakmai megbecsülés, anyagi és erkölcsi elismerés és a bizalom garanciája. A mestervizsga célja, hogy biztosítsa a legmagasabb szakmai cím elérését. Mester címre az jogosult, aki az MKIK által kidolgozott mestervizsga követelmény szerint sikeresen mestervizsgát tett. A mester cím használatát igazoló mesterlevelet, a mester, jogosult kitenni az üzletében, és jogosult a mester megnevezést használni a reklámjaiban, cégtábláján, névjegykártyáján, weboldalán, online felületeken. A mester cím tehát a jelenleg elérhető legmagasabb szakmai cím, melynek szintjeit a kamara a szabályzatában határozza meg. A folyamatos, hosszú időn keresztül, kimagasló, egyenletes magas színvonalon végzett, erkölcsi és példamutatás terén is kimagasló teljesítményt nyújtó mesterek munkájának elismeréseként, az MKIK Mestervizsga szabályzata alapján, bronz, ezüst, arany koszorús mester cím adományozható. Feltételei között szerepel még, hogy a cím birtokosa, az adott térség szakmai életéhez, a gazdasági fejlődéshez és a tanulóképzéshez kimagaslóan, kiemelkedő erkölcsi és szakmai munkásságával hozzájárul. Magatartása, jelleme példamutató a szakma és a tanulók számára, folyamatosan magas szinten fejleszti tudását, példát mutatva a következő generációnak. Feddhetetlen és követendő, kimagasló tudású szakmaiság megtestesítője. Aranykoszorús mester cím: 30 Ezüstkoszorús mester cím: 20 Bronzkoszorús mester cím: 10 év tevőlegesség esetén adományozható. Diplomás Szakoktató Ezt a képzést 2000-2007- ig egyetemen, főiskolán szervezték, a szakoktató címet csak itt lehetett megszerezni. A 3 éves képzést, felsőoktatási intézmény szervezte, felsőoktatási rendszerben, vagyis főiskolai hallgatóként, a szakmai tárgyak mellett, többek között; nevelés elmélet, didaktika, pszichológia, filozófia, matematika, logika, módszertan, tárgyakat 3 évig oktattak, melyből zárthelyi dolgozatokat, beadandó feladatokat kellett írni, kollokviummal, szigorlattal vizsgázni. Majd a 3 éves képzés végén szakdolgozatot írni és záróvizsgát tenni, szakdolgozatot védeni 5 tagú bizottság előtt. A képzés befejezését követően hivatalos, sorszámozott főiskolai diploma/ oklevél került kiadásra. Tehát szakoktatói cím használatára csak az jogosult, aki főiskolai diplomával rendelkezik. A szakoktatói diplomával rendelkezők jogosultak minden általuk használt online és offline felületen használni a „ szakoktató, vagy diplomás szakoktató” megnevezést. SZAKOKTATÓI diplomával kizárólag gyakorlatot lehet oktatni! Más képzésben szerzett oktatói papírral ez a megnevezés NEM HASZNÁLHATÓ! Kamarai tanúsítványt adó „50 órás gyakorlati oktatói” képzés A kamara 2019. szeptember 1.-jei hatályú döntése alapján: csak kamarai gyakorlati oktatói tanúsítvánnyal rendelkező szakemberek foglalkozhatnak tanulóval a duális képzésben, kivéve, ha a szakképzési törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II.7.) Korm. rendelet 242. § (2) bekezdésében leírt mentességében nem részesül. (mesterek, szakoktatók is képezhetnek tanulót) A képzési idő összesen 50 óra, amely két szakaszból tevődik össze: 25 óra elmélet és 25 óra (3 napos) tréning. Az elméleti képzés pedagógiai, szociálpszichológiai, kommunikációs és a gyakorlati képzéssel kapcsolatos dokumentációs ismeretekre terjed ki. Szakmai tantárgyakat itt nem oktatnak, vizsgát sem kell tenni belőle, mint a mestervizsgán. A kamara által szervezett gyakorlati oktatói képzést elvégzése utáni tanúsítvánnyal, a „gyakorlati oktató” megnevezést jogosultak használni.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium felnőttképzési rendszerrel kapcsolatos anyagai itt érhetők el.

Mestervizsgára jelentkezés feltétele, és jelentkezés. Mestervizsgára annál a területileg illetékes gazdasági kamaránál lehet jelentkezni, amelynél a vizsgára jelentkező által képviselt vállalkozás (tulajdonosa, alkalmazottja) regisztrációra került, vagy a jelölt lakcímkártya szerint igazolt lakóhelye, tartózkodási helye szerinti területi kamara jogosult a jelentkezés befogadására. Mestervizsgára az bocsátható, aki a rendeletben kihirdetett mestervizsga követelményben feltételként meghatározott szakmai képesítéssel rendelkezik és azt közokirattal, annak hiteles másolatával, vagy az adott oktatási intézmény, képzőcég által kiadott másodlattal, nem Magyarországon szerzett szakképesítés esetén a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ által kiállított határozattal igazolja, valamint a mestervizsga követelményben előírt, a mestervizsgára bocsátás előzetes feltételeit is maradéktalanul, a mestervizsga követelményben megadott határidőre teljesítette (például mesterremek, mesterdolgozat). az adott szakma mestervizsga követelményében meghatározott szakmai gyakorlattal rendelkezik, és azt 30 napnál nem régebbi munkáltatói igazolással vagy vállalkozói igazolvánnyal, vagy a nyilvántartásba vételt tanúsító igazolással, az ügyfélkapu rendszerből lehívott adatokkal, vagy cégkivonattal hitelt érdemlően igazolja; külföldön tartózkodó és szakmai tevékenységet végző magyar állampolgár, valamint nem magyar állampolgár mesterjelölt esetében magyar nyelvre lefordított, hitelesített (Országos Fordítói és Fordításhitelesítő iroda, a továbbiakban: OFFI) igazolások fogadhatók el, a vizsgadíjat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Mesterképzési és Mestervizsga Szabályzatában előírt mértékben befizette, támogatott finanszírozású (vissza nem térítendő vagy kamatmentes támogatású) mesterképzés és mestervizsga esetén, ha a teljes képzési program szerint, maximum 20% igazolt hiányzás mellett a megkötött képzési szerződésben foglaltak alapján eredményesen eleget tett a vizsgára felkészüléssel kapcsolatos összes kötelezettségének. A mestervizsgát mestervizsga bizottság előtt kell letenni. A mestervizsga bizottság elnökét a területileg illetékes gazdasági kamra kézműipari tagozati elnöke véleményének kikérésével a területi kamara elnökének javaslata alapján legfeljebb 4 évre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nevezi ki. A mestervizsga bizottság 1 fő elnökből (a mestervizsga bizottság elnöke) és 2 fő szakmai vizsgabizottsági tagból áll Ágazati alapvizsga „kisokos” A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet alapján, az alábbi kiegészítésekkel egyes törvényeknek a szakképzéssel és a felnőttképzéssel összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LXXXIII. törvény egyes kormányrendeleteknek a szakképzéssel összefüggő módosításáról szóló 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelete 1. Ágazati alapoktatás Az ágazati alapoktatás a szakképzés 2020. szeptember 1-jétől indult új rendszerében jelenik meg. Az adott ágazathoz tartozó szakmák tekintetében a technikumban az első két tanévben, a szakképző iskolában az első tanévben széles körű ágazati alapismeretekre tesznek szert a tanulók, amelyet az ágazati alapvizsga zár le. Ez jogosulttá teszi a tanulót a szakirányú képzésbe való belépésre. A közös alapozás átjárhatóságot biztosít szükség esetén a technikum és a szakképző iskola között. A konkrét szakmát technikumban a 10. évfolyam végén, szakképző iskolában a 9. évfolyam végén, az adott ágazat sajátosságainak megismerését követően választja ki a tanuló. Az új rendszer ezzel is támogatja a tanulókat a számukra megfelelő pálya kiválasztásában. 2. Ágazati alapvizsga Az ágazati alapvizsga a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek az adott ágazatban történő munkavégzéshez szükséges szakmai alaptudását és kompetenciáit méri. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy az ágazati alapoktatás elvégzését követően tehet ágazati alapvizsgát. Elsőként a tanulmányaikat 2020 szeptemberében megkezdők tehetnek ágazati alapvizsgát, technikumban – főszabály szerint – a 10., szakképző iskolában a 9. évfolyam végén. (Az érettségi végzettséggel rendelkezők számára a kizárólag szakmai vizsgára felkészítő kétéves képzésben a szakmai alapoktatásra az első félévben kerül sor, így a szakmai alapvizsgát mindkét iskolatípusban az első félév végén teszik le a tanulók.) Az ágazati alapvizsga az adott ágazatba tartozó valamennyi szakma tekintetében azonos szakmai tartalmát a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg. Vizsgabizottság, vizsgaszervezés, javítóvizsga A szakképző intézmény által szervezett ágazati alapvizsgát a szakképző intézmény oktatóiból és az elnökből álló ágazati alapvizsga vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét a szakképző intézmény feladatellátási helye szerint illetékes területi gazdasági kamara delegálja. A szakképző intézmény által szervezett ágazati alapvizsga – ha azt a szakképző intézményben szervezik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató bízza meg. A tanulónak lehetősége van független bizottság előtt is vizsgát tenni, amelyet a jogszabályban meghatározottak szerint előzetesen kérelmeznie kell. (190.§.) elnökét minden esetben (abban az esetben is, ha az független vizsgabizottság) a szakképző intézmény feladatellátási helye szerint területileg illetékes gazdasági kamara delegálja, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a szakképzési államigazgatási szerv bízza meg, e tekintetben szakképzési államigazgatási szervként a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki. Ld. Szkr. 305. § (2) bek. b) pont Az ágazati alapvizsga elnökökre vonatkozó pályázati feltételeket a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara határozza meg, és a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamara teszi nyilvánossá. A beérkezett pályázatokat a hatályos pályázati feltételekben meghatározottaknak megfelelően a területi gazdasági kamara elbírálja, és ágazati alapvizsga elnöki kinevezési javaslatként továbbítja az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara részére. A megfelelő ágazati alapvizsga elnöki pályázatokat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hagyja jóvá. Az ágazati alapvizsga elnök kinevezése 3 évre szól azzal, hogy az újonnan kinevezett ágazati alapvizsga elnöknek a kinevezést követő 6 hónapon belül – feladatának megfelelő szakmai színvonalon történő ellátása érdekében – on-line vizsgát kell tenni. Az on-line nyilvántartási rendszerben szereplők részére az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara igazolást állít ki arra vonatkozóan, hogy tulajdonosa jogosult az ágazati alapvizsga elnöki feladatok ellátására. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy ágazati alapvizsgára az ágazati alapoktatásban való részvétele alapján bocsátható. Az ágazati alapvizsga lebonyolítására a tanulmányok alatti vizsga szabályait kell alkalmazni. (A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat.) A szakképző intézményekben szervezett és tartott tanulmányok alatti vizsgák vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató bízza meg. A vizsga vizsgafeladatait és azok javítási-értékelési útmutatóját a képzési kimeneti követelményekhez igazítottan a szakképző intézmény szakmai programjában kell meghatározni. A tanuló magasabb évfolyamra nem léphet, ha az ágazati alapvizsgát eredménye elégtelen. Az érettségi végzettséggel kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítésben, ha a képzésben részt vevő személy elégtelen ágazati alapvizsgát tett, a javító- és pótlóvizsgát az ágazati alapvizsgát követő hatvan napon belül teheti le. A javítóvizsgán is elégtelen ágazati alapvizsgát tett képzésben részt vevő személy a tanév végén nem minősíthető és a tanulmányait az ágazati alapoktatás megismétlésével folytatja. Az alapvizsga eredménye A tanuló sikeres vizsga esetén jogosult a duális képzésbe (szakirányú oktatásba) való belépésre. Az ágazati alapvizsga eredménye a szakmai vizsga eredményébe beszámít. Ez azt jelenti, hogy ha valaki egy szakma megszerzését követően az adott ágazathoz tartozó további szakmát kíván szerezni, az ágazati alapvizsgát nem kell megismételnie. Az ágazati alapvizsga teljesítését az év végén adott bizonyítványba kell bejegyezni. Az ágazati alapvizsga bizonyítványba bejegyzett teljesítése a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott munkakör betöltésére való alkalmasságot igazol. Díjazás A vizsgabizottság elnöke a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendeletben meghatározott díjazásra jogosult. A díjazás összege a tárgyév első hónapjának első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) 40 százaléka, ha a vizsgázók száma huszonöt fő alatti, a 60 százaléka, ha a vizsgázók száma huszonöt és harmincöt fő között van, illetőleg a 80 százaléka, ha a vizsgázók száma harmincöt fő fölött van. A vizsgabizottság elnöke a fenti díjazáson felül további költségtérítésre nem jogosult. A vizsgabizottság elnökének feladatai Az ágazati alapvizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért. Ennek keretében meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását,vezeti a szóbeli vizsgát és a vizsgabizottság értekezleteit,átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait,a vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező oktató csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat taníthatja,a vizsga kezdetekor a vizsgáztató jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható,egy alkalommal póttételt húzat a vizsgázóval, ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani,rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre, amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését,ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el vagy a vizsga rendjét zavarja, figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. A gyakorlati vizsgatevékenységet akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgatevékenység elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgatevékenység megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgatevékenység rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgatevékenység helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. 3. Különbségek a szintvizsga és az ágazati alapvizsga között - A szintvizsgát a területileg illetékes gazdasági kamara szervezte, az ágazati alapvizsgát a szakképző intézmény. - A szintvizsgát szakképesítésenként kellett teljesíteni, az ágazati alapvizsgát ágazatonként. - A szintvizsga eredménye nem számított bele az év végi osztályzatba, az ágazati alapvizsga eredménye viszont nemcsak az év végi osztályzatba, de a szakmai vizsgáéba is beleszámít. - A szintvizsgát csak a szakközépiskolai (és szakiskolai) képzésben tanulóknak kellett tenni, az ágazati alapvizsgát viszont a szakképző iskolai és a technikus tanulóknak is. 4. Kapcsolódó fogalmak Szakmajegyzék A szakmajegyzék a korábbi Országos Képzési Jegyzék, illetve az abban közzétett szakképesítések és részszakképesítések helyébe lépő olyan szakmákat, szakmairányokat, valamint azok leíró adatait tartalmazza, amelyek kizárólag a szakképző intézményben oktathatók. A szakmajegyzékben nem szereplő, de az adott gazdasági ágazat által szükségesnek ítélt képzések (pl. a korábbi Országos Képzési Jegyzékből kikerülő egyes szakképesítések, illetve rész szakképesítések) a továbbiakban szakmai képzés keretében szervezhetők meg. Szakma A szakmák egy-egy ágazat legfontosabb képzettséget (és gyakorlatot) igénylő foglalkozásai. Képzési és kimeneti követelmény A képzési és kimeneti követelmények azokat a részletes követelményeket állapítják meg tanulási eredmény alapú (TEA) megközelítésben, amelyek alapján a szakmai képzés és a szakmai vizsgáztatás folyhat. A képzési és kimeneti követelményekben – részszakmaként – meghatározható a szakmának olyan önállóan elkülöníthető része, amely legalább egy munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciák megszerzését teszi lehetővé.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium felnőttképzési rendszerrel kapcsolatos anyagai itt érhetők el.

Iratkozz fel a hírlevelünkre

Legyél Te is a P.I.SZ.SZ.E. közösségének tagja!